Lakberendezési magazinokban, kiállításokon, hotelekben, exkluzív otthonokban ámulatba ejtő függönycsodákkal találkozhatunk. Ezek sokszor nem (csak) a felhasznált függöny anyaga miatt különlegesek, hanem a tálalás módja és a megfelelő függöny kiegészítők használata miatt. A függöny ritmikusan ismétlődő hullámai, az észrevétlenül megbúvó toldások és szegések és az ehhez hasonló részletek miatt válik a függöny igazán a szoba díszévé.
Az első és legfontosabb, ami meghatározza az elkészült függöny kidolgozottságát: a varrás. A különböző finomságú lakástextilek megkívánják a varrógépek egyedi beállítását, hogy a varrásuk egyenletes és szép legyen. Egy szaküzlet varrodája kimondottan a függöny anyagokra van szakosodva, ezért biztos a pozitív végeredmény.
A sínszalag
A függönyökre jellemző lágy hullámosságot úgynevezett sínszalag, ráncoló segítségével egyszerűen, szabályozottan tudjuk elérni. A szükséges összehúzás mértéke függ az alapanyagtól, illetve az egyéni ízléstől. Egy sötétítő függönyre, amelyet csak időnként húzunk össze, nem kell olyan sűrű ráncolás, míg egy finom fényáteresztő kelme sokszor megkívánja akár a 2 – 3-szoros összehúzást is, hogy igazán mutasson ablakunkon. A sínszalagot a függöny felső élétől 1-2 cm-rel lejjebb varrhatjuk, így felakasztás után a textil eltakarja a felrakáshoz használt kapcsokat. A kapcsokat a ráncolón kialakított kis hurkokba tudjuk fűzni, amelyek így sokkal esztétikusabb és biztosabb felfogatást biztosítanak, mint a csipeszek. A praktikumon túl ezek a függöny kiegészítők esztétikai élményt is nyújthatnak, hiszen léteznek belőlük olyanok, amelyek az összehúzás után a hozzájuk varrott kelmét előre meghatározott mintájúra ráncolják (pl. ipszilonos).
Az ólomzsinór
A divatos szövött fényáteresztő függönyök többsége nagyon vékony, ebből kifolyólag könnyű alapanyag. Ahhoz, hogy az ezekből készült függöny szépen álljon az ablakon, súly kell a textil alsó részére. Hímzett, applikált függöny esetén a díszítés nehezékként is szolgál. Ha azonban a kelme mintája nem elég súlyos, az ólomzsinór kínál megoldást. Az ólomzsinór – ahogy a neve is mutatja – ólomdarabkák füzére, amelyet a textil alsó élére varrnak. Sok szövetre már a gyártás folyamán rádolgozzák a nehezéket, de jól felszerelt szaküzlet varrodájában bármelyik függöny aljára rá tudják varrni azt.
Az oldalnehezék
Ez a kellék szintén azt a célt szolgálja, hogy a függöny minél tökéletesebb formát öltsön felakasztás után. Az oldalnehezéket a sötétítő függöny alsó sarkába helyezzük, a szegésben erre a célra kialakított kis „zsebbe”. Ha a sínszalag felvarrásakor a beszegett kelméből 5 cm-t a sínszalag alá visszahajtunk, és a függöny alsó sarkába elhelyezzük az oldalnehezéket, akkor felakasztás után a szegés szépen a kelme mögé fordul, eltakarva azt. Így a varrások nem rontják el az aprólékosan kialakított összképet.
Ilyen és ehhez hasonló kellékekkel, praktikákkal és szakértelemmel segítjük Önt, hogy a szoba hangulatához illő textil végül olyan formát öltsön, amely gyönyörködteti és örömmel tölti el Önt.
